Sziasztok!:) Tudom lassan egy hete nem hoztam új részt. Sajnálom de nem volt időm:/ De a jó hír, hogy most már meghoztam. Jó olvasást mindenkinek! :)
Mikor letett a földre csak néztünk egymás szemébe. Ő a derekamat fogta én pedig a karját. Elkezdett lassan közeledni.
-Szabad?-kérdezte, én nem tudtam megszólalni inkább csak bólintottam ő pedig azonnal megcsókolt. Tudtam, hogy ez az éjszaka is egy lesz a sok közül. Nem fog jelenteni semmit, ezért rá is kérdeztem.
-Benne vagy egy újabb semmit mondó éjszakába?-kérdeztem két csók között.
-Benne hát.-suttogta és az ágyhoz vitt.
Másnap reggel hamarabb keltem mint Scott. Gyorsan magam köré tekertem a lepedőt és a fürdőbe siettem. Megálltam a tükör előtt és végigsimítottam a számon, amivel este csókcsatát folytattam Scottal. A kézfejemen amit a fejem fölött kulcsolt össze az övével. Aztán a derekamon amihez ő ért hozzá az este. Mosolyogva mentem be a zuhany alá és zuhanyoztam le. Majd mikor kiszálltam magam köré tekertem a törölközőm és kimentem a ruháimért. Odasétáltam a bőröndömhöz és kivettem a ruháimat. Hátranéztem, hogy Scott fent van-e de szerencsére még aludt. Gyorsan magamra kaptam a bugyim úgy, hogy még a törölköző rajtam volt, aztán ledobtam magamról és felvettem a melltartóm. Felvettem a kiválasztott sortom és haspólóm majd megfordultam és Scott vigyorgó fejét véltem felfedezni.
-Te végig fent voltál??-kérdeztem ledöbbenve.
-Talán.-vigyorgott tovább.-Máskor is kelthetsz így, megengedem.-kacsintott és a fürdő felé vette az irányt. Hirtelen megfogtam egy párnát és utána dobtam.
-Kapd be.-mutattam fel a középső ujjam.
Megcsináltam az ágyat majd átszaladtam Lucyékhoz. Épp emeltem az ajtójuk előtt a kezem, hogy kopogtassak de már nyílt is, ezért a kezem megállt a levegőbe.
-Jó reggelt, épp kopogni akartam.
-Jó reggel, mi meg most akartunk átmenni hozzátok.-mosolygott Lucy.
Scott már kész volt mikor visszamentünk.
-Na hova megyünk ma?-feküdt végig az ágyon Adam.
-A partra?-kérdezte Lucy csillogó szemekkel.
-Uuuu igen oda.-csillant fel nekem is a szemem, mint két kislány akik várják a nyalókájukat úgy néztünk a fiúkra.
-Adam?-nézett Scott az ágyon fekvő fiúra.
-Felőlem.-vont vállat.
-Akkor menjünk.-mondta végül Scott.
Mi Lucyval úgy pattantunk fel mintha az életünk múlna rajta. Adam és Lucy visszament a saját szobájukba, hogy felvegyék a fürdőruhát, mi is magunkra kaptuk gyorsan. Kiléptünk a szobaajtón és már indulásra készen is voltunk.
Mikor leértünk a partra ledobtuk a cuccainkat egy-egy napágyra és rohantunk is a tengerbe. Scott felvett a nyakába majd Adam Lucyt és olyat játszottunk, hogy amelyikünk hamarabb a vízbe esik a fiúk nyakáról az a pár a vesztess. Szóval mi ott felül elkezdtük egymást lökdösni Lucyval a fiúk pedig erősen tartottak minket. Már csak annyit hallunk, hogy a fiúk elkezdenek számolni.
-3.-kezdte Adam.
-Miért számoltok?-kérdezte Lucy.
-2.-folytatta Scott.
-Neee, ugye nem az amire gondolok?-kezdtem el jobban fogózkodni.
-Jajj ne.-esett le hirtelen Lucynak és ő is elkezdett fogózkodni, ahogy tudott.
-1.-ordították a fiúk és azzal a lendülettel hátra is vetették magukat.
Olyan gyorsan történt minden, hogy levegőt is alig tudtam venni. Kapálóztam, hogy minél hamarabb a felszínen legyek de valaki megfogta a derekam. Scott. Mutogattam neki meg minden, hogy fel kéne menjek levegőért. Pár másodperc múlva megértette mit akarok. Odajött és a szája az enyémhez ért, ekkor értettem meg, hogy levegő adott. Majd elkezdett mutogatni oda, ahol Lucyék álltak már a vízbe. Odaúsztunk és hirtelen lerántottuk őket majd felmentünk a felszínre levegőért.
-Kapjátok be.-jöttek fel a víz alól. Mi csak nevettünk majd kimentünk vissza a partra. A fiúk elmentek venni innivalót mi pedig addig beszélgettünk Lucyval.
-Mi van köztetek Scottal?-kérdezte Lucy.
-Hát igazából tudod, hogy lefeküdtünk egyszer Scottal..
-Igen a bulin.-vágott közbe.
-Nem csak akkor.-néztem rá félve.
-MI?-ült ki a döbbenet az arcára.-JÁRTOK?
-Shh.-fogtam be a száját.-Ne kiabálj és nem nem járunk, mindent elmesélek majd de most épp közelednek az italokkal, szóval shh.
-Rendben, de tényleg mesélj el mindent.-nézett rám szigorúan.
-Jó jó.
-Bocsi csajok hosszú volt a sor.-mondta Scott és ideadta az én innivalóm.
-Köszi.-mosolyogtam rá.
Miután megittuk kifeküdtünk napozni. Jól esett, ahogy a nap sugarai simogatják bőröm, mindig is szerettem napozni. És akkor eszembe jutott. Elkezdtem számolgatni. Basszus..
-Lydia gyere velem most.-állított fel hirtelen Lucy.
-Mi a baj?-néztem rá riadtan.
-Ma kellene megjöjjön.-suttogta.
-Ugyanezt számolgattam és nekem vagy holnapra vagy holnap utánra esik.-magyaráztam.
-Jó jó, de gyere vissza velem a hotelbe kérlek.-kezdett el húzni.
-Jó jó.-mondtam majd gyorsan magamra kaptam a sortom és a pólóm. Ugyanígy tett Lucy is majd szóltunk a fiúknak.
-Halljátok, ezeket szedjétek már össze és hozzátok utánunk a hotelbe sietnünk kell.-mondtam, értetlenkedve néztek ránk de nem volt időnk elmagyarázni már mentünk is.
Amint visszamentünk a hotelbe Lucy eltűnt a szobájába és én is a miénkbe. Majd pár perc múlva Lucy rontott be.
-Ahjj Lydia azt hittem nem ezen a héten jön meg istenem, másképp terveztem ezt a hetet.-terült el az ágyon.
-Nekem is kezdődnek a piros betűs napok nyugi együtt szenvedünk.-dőltem mellé az ágyra.
-Jó szerencsétlenek vagyunk.-nevette el magát Lucy.
-Ja, ezek is csak mi lehetünk.-nevettem én is.
-Hát kb. Na de megyek, mindjárt itt vannak a fiúk.-kelt fel és ki is ment az ajtón.
Még pár percig egyedül voltam majd Scott lépett be a szobába.
-Mi volt a baj?-kérdezte rögtön.
-Ja semmi különös.-zártam le a témát, majd ránéztem az órára. 7 óra?? Jól eltelt az idő.
Ledőltünk az ágyra Scottal és elkezdtünk tv-zni. Majd egyszer csak hirtelen Scott felém kerekedett. Megcsókolt majd a nyakamra tért át és haladt lejjebb. Nem állítottam volna le de muszáj volt.
-Scott, ne!-toltam el kicsit.
-Naa.-hajolt megint oda és megcsókolt.
-Scott, tényleg ne!-toltam el ismét.
-Mi a baj?-kérdezte.
-Semmi de most ne.-mondtam.
-Lydia.-nézett rám.
-Női gondok ha érted.-néztem rá.
-Jaaa, miért nem ezt mondtad?-gördült le rólam.
-Mert ez kínos na.-feleltem.
-Lydia ez természetes dolog, nem kínos.-mosolygott rám Scott. Nem válaszoltam csak visszamosolyogtam majd néztük tovább a tv-t.
Pedig NAGYON sokszor kínos
VálaszTörlés