Harmadik évad 2. rész

Sziasztok!:) Meghoztam az új részt!:) Puszi jó olvasást :*

*Scott szemszöge*
Reggel mikor felkeltem első gondolatom Lydia volt. Annyira örülök ennek, hogy szeretjük egymást. A legelején kezdjük az se baj csak legyen már végre teljesen az enyém. Megküzdök érte ha kell. Lassan felültem és nyújtóztam egyet, elmentem az ablakig majd kinyitottam. A friss levegő megcsapott. Egy darabig bámultam ki az ablakon majd a fürdőbe indultam. 10 percig áztattam magam majd egy törölközőt a derekam köré tekerve mentem a szobámba. Kivettem egy boxert, egy nadrágot és egy felsőt a szekrényből és felvettem őket. Lementem reggelizni. Mára is megbeszéltünk Lydiával egy találkozót. Amint ez eszembe jutott nem is kezdtem el enni hisz reggelizni megyünk. Vagyis inkább ebédelni. Fél 12-re beszéltük meg a találkozót, és most 11 óra múlt 15 perccel. Gyorsan felszaladtam a pénztárcámért majd el is indultam Lydiáékhoz.
Amint megérkeztem a házukhoz le is parkoltam. Az ajtónál csengettem egyet. Ema nyitott ajtót.
-Szia prücsök, de rég láttalak.-kaptam is fel az ölembe.
-Scott.-örült meg nekem és rögtön megölelt.-Gyere nézz velem mesét, Lydia még készül.-húzott a kanapé felé.
10 percig néztem vele a mesét mire Lydia lejött. Nem tudom mikor jöhetett le, de egyszer csak megéreztem, hogy valaki néz. Hátranéztem és ott figyelt minket mosolyogva. Annyira gyönyörű volt. Egy rövidnadrág volt rajta, ami nem takarta hosszú formás combjait. Egy haspóló akarta félig felsőtestét, ami megmutatta a nőiesen kidolgozott hasát is. Istenem olyan eszméletlenül jól néz ki. Észre se vettem de ajkamba haraptam.
-Indulhatunk?-zavarta meg gondolataimat.
-Öhm persze.-álltam fel mosolyogva.
-Gyere Emma átviszlek Mrs. White-hoz.
Miután elrendeztük Emmát indultunk is.
Gyrosozni mentünk. Bementünk a már jól ismert helyünkre és leültünk egy asztalhoz. Kiválasztottunk mit kérünk és rendeltünk is. Nem volt sok idő míg kihozták. Mindenféléről beszélgettünk, holnapra is megbeszéltünk egy talit. Miután megettük fizettünk és távoztunk is. A park felé mentünk, hogy letudjunk ülni. Út közben lassan rácsúsztattam kezem kezeire és megfogtam azt. Lenézett a kezünkre majd rám és rám mosolygott én pedig viszonoztam. Amint a parkba értünk leültünk a szokásos helyünkre és újra beszélgetni kezdtünk. Ettünk még közbe egy fagyit is. Olyan 3 óra lehetett mikor azt mondta, hogy menni kéne Emmáért. Felálltunk és újra megfogtam a kezét, majd elindultunk.
Az úton egyikünk se szólalt meg, nem volt kínos a csend. Pont jó. Amint az utcájukba értünk Mrs. White lakásához mentünk. Emma még nem akart hazajönni, mert ott volt Luke. Lydia hagyta még egy kicsit, ezért átsétáltunk a házukhoz és megálltunk az ajtó előtt.
-Öhm bejössz?-kérdezte kicsit zavartan, én csak elmosolyodtam majd bólintottam.
Bent leültünk a kanapéra és közös megegyezés szerint filmeztünk. Lydia elment popcornt csinálni és hozni üdítőket. Én pedig addig választottam egy filmet. Egy horrort.
Betettem a lejátszóba a DVD-t és vártam Lydiát. Az üdítőket letette az asztalra a popcornt pedig az ölébe véve leült mellém én pedig elindítottam a filmet. Mikor meglátta, hogy horror film lesz kicsit bosszúsan nézett rám. Eleinte elég jól bírta a filmet de úgy a közepe felé mikor levágták egy ember fejét hirtelen az ölembe ugrott, én ezen csak elmosolyodtam majd az egyik karommal átöleltem. De mikor megláttam, hogy a popcorn kiborult elnevettem magam.
-Ne nevess, megijedtem.-nézett rám komolyan.
-Jó jó.-mosolyogtam rá.
A szemem cikázott a szája és a szeme közt. Most a szemébe néztem ő pedig az enyémbe. Levezettem a tekintetem a szájára és közelebb hajoltam, ő is közeledett. Pár ajkaink súrolták egymást mikor kivágódott az ajtó és Emma szaladt be rajta vígan. Amilyen gyorsan csak tudtunk szétrebbentünk.
-Ti mit csináltatok?-állt meg előttünk a kislány.-Csókolóztatok? Fúúúúúj.
-Épp ez az, hogy csak majdnem.-motyogtam elég halkan de Lydia így is meghallotta.
-Nem ezt fogod majd mondani 10 év múlva.-kacsintott a húgára Lydia. Elmosolyodtam majd segítettem összeszedni a kiborult popcornt. Miután összeszedtük Lydia az ajtóig kísért.
-Hmm nem pótoljuk be,a mit a húgod megzavart?-kérdeztem és magamhoz húztam.
-Szia Scott.-nevetett majd kitolt az ajtón.
Na majd holnap megcsókolom. Ami késik nem múlik. Úgyis összejön, ha már jó párszor sikerült. Beültem a kocsimba majd hazamentem. Otthon felmentem a szobámba és letusoltam. Felvettem egy boxert majd az ágyra dőltem. Megláttam a falon egy képet, amin mi vagyunk Lydiával 5 évesen. Már akkor is védelmezően öleltem. Csak akkor még barátként. Ezután eszembe jutott az első csókunk. 13 évesen.

*Visszaemlékezés*
-Scott?-nézett rám Lydia.
-Igen?-fordultam felé érdeklődően.
-Te csókolóztál már?-kérdezte elpirulva.
-Nem, te?-kérdeztem vissza.
-Én se, de..kipróbálnám.-nyögte ki.
-Kivel?-mosolyogtam rá.
-Hát gondoltam veled.-nézett a földre én pedig azonnal letettem a konzolt a kezemből és ránéztem.
-Velem?-álltam fel.
-Igen, veled.-állt fel ő is.-Egyikünknek sincs most barátja vagy barátnője. Miért ne? Nem lennénk már olyan bénák akkorra.
-Igazad van.-gondolkodtam el. Hirtelen ötlettől vezérelve a falhoz toltam Lydiát.-Most?
-Most is akár.-nézett rám szégyenlősen.
Lassan odahajoltam hozzá, az ajkaink súrolták egymást már mikor ő még közelebb hajolt és szinte egyszerre csókoltuk meg egymást.
*Visszaemlékezés vége*

Harmadik évad 1. rész

Sziasztok!:) Meghoztam a 3. évad első részét.:) Jó olvasást :*

Tegnap nagyon örültem mikor Scott azt mondta, hogy szeret. Én is szeretem őt. Megbeszéltük, hogy megpróbáljuk együtt de lassan haladunk. Nem folytathatjuk ott, ahol abbahagytuk. Kezdjük a randikkal, "első" csók köztünk meg stb. Mára is megbeszéltünk egy randit. Most keltem fel. Amint a talpam hozzáér a padlóhoz egy ásítás hagyja el a számat. Odasétálok az ablakhoz és kinyitom azt. Amint a nap megsüti az arcom lecsukom a szememet, majd pár másodperccel később újra kinyitom mikor már megbarátkozott a fénnyel. Mélyen beszívom a friss levegőt majd elindulok a szekrényem felé. Kicsit tűnődök rajta, hogy mit vegyek fel. Meleg van kint. A választásom végül egy fekete rövid nacira és egy lenge atlétaféleségre esett. Kiválasztottam még a fehérneműt is és a ruháimmal együtt bementem a fürdőbe. Levettem a pizsamám és beálltam a zuhany alá. A sampont ráérősen dörzsöltem a hajamra. Miután áztattam magam még egy kicsit kiléptem a zuhanykabinból. Magam köré tekertem az egyik törölközőt a másikat pedig a hajamra. Belenéztem a tükörbe és elég tűrhető látvány fogadott. A szemem se volt karikás, megvoltam magammal elégedve. Megtörölköztem majd felvettem a kikészített ruháimat. A hajamról leszedtem a törölközőt és elkezdtem megszárítani. Mikor kész lettem visszamentem a szobámba és megnéztem az időt. 11 óra. Scottal délután 2-kor találkozunk a parkba. Lementem a nappaliba, ahol a húgom nézett TV-t. Leültem mellé.
-Nem vagy éhes?-kérdeztem mosolyogva.
-Nem, mielőtt anya elment csinált palacsintát még van ha te is kérsz.-nézett rám és megölelt. Olyan aranyos volt. Megpusziltam a fejét és elindultam a konyhába, hogy én is egyek. Csináltam egy kávét is és leültem az asztalhoz. Amíg ettem azon gondolkoztam, hogy mit csináljunk ma Scottal. Az oké, hogy a parkba találkozunk de utána. Mikor barátok voltunk csak úgy jött, most kicsit furább lesz. Vagy ne izguljak ennyire? Majd jön aminek kell jönnie. Spontának leszünk. Miután megettem a palacsintám elmostam azt a pár edényt, ami ott volt. Leültem és néztem egy kicsit a TV-t Emmával. Szeretek vele lenni. Ő még kicsi nem tudja milyen szerelmesnek, csalódottnak, depressziósnak lenni. Bárcsak még gyerek lehetnék. Szerettem nézni, ahogy azzal az apró édes mosolyával nézi a TV-t, szinte beleéli magát a történetbe. Észre se vettem magamon, hogy őt nézem már jó pár percre.
-Mit nézel annyira Lydia?-nézz fel rám.
-Ja semmi, csak téged.-mosolyogtam rá és megöleltem.-Szeretlek prücsök.
-Én is téged Lydia.-ölelt meg.-Ha nagy leszek olyan szeretnék lenni mint te. Te vagy a példaképem.
El se tudom mondai, hogy ez mennyire jól esett. A húgomnak én vagyok a példaképe. Egy könnycsepp folyt végig az arcomon. Most nagyon boldog voltam. Pedig ha tudná, hogy én se vagyok egy szent.
-Miért sírsz?-kérdezte aggódva.
-Ez örömkönny, jól esett amit mondtál.-töröltem le a könnyem.
-Mert így gondolom.-mosolygott tovább majd visszafordult a TV felé és nézte.
Kíváncsi leszek, hogy milyen lesz Emma mikor olyan idős lesz mint én. Vajon hozzám fog fordulni szerelmi tanács esetén? Adtam még egy puszit a fejére és felmentem a szobámba. Már 1 óra 25 perc volt. Gyorsan megfésülködtem még, tettem magamra egy kis sminket de nem vittem túlzásba, belepakoltam a táskámba ami kellett. Majd indultam le a lépcsőn.
-Emma gyere átviszlek Mrs. White-hoz.-szóltam a húgomnak.
-De miééééééért?-nyújtotta el az é betűt.
-Ott lesz Luke is.-mosolyogtam rá.
-Megyeek.-szaladt a szobájába egy pár játékért majd lent is volt.
Lukekal nagyon jól kijönnek. Annyira aranyosak együtt. Bezártam a házat majd megfogtam a húgom kezét és átmentünk a szomszédba.
-Jó napot!-köszöntem.
-Csókolom.-nézett fel Emma az idős nénire.
-Emma itt maradhat pár óráig? Szerintem 4-5 körül jövök érte?!-kérdeztem kedvesen.
-Persze.-mosolygott a néni majd behívta Emmát.
-Köszönjük, akkor majd jövök Viszlát.-köszöntem el mosolyogva.
-Szia Lydia.-köszönt el a néni.
1 óra 45 perc volt. Pont időbe vagyok. Zenét hallgattam amíg a parkhoz nem értem. Scott már ott volt.
-Szia.-köszönt.
-Hello.-köszöntem vissza és megöleltük egymást.
-Merre?-kérdezte.
-Nekem mindegy, mehetünk jég kásázni is.-mondtam.
Út közbe beszélgettünk mindenről. Arról, hogy milyen volt eddig a nyarunk. Hogy milyenre tervezzük. Miket akarunk még csinálni. Lucyékról, hogy milyen jó nekik lementek nyaralni Adammal. Mindenféléről. Épp mondott valamit Scott én pedig annyira elkezdtem nevetni, hogy leejtettem a jégkásám, ami persze kiborult de még mindig nevettem. Na ezen már Scott is elkezdett nevetni. Olyan jó volt vele lenni. Nagyon gyorsan eltelt az idő. Már 4 óra 20 volt. Mennem kéne Emmáért.
-Szerintem én megyek, mert Emma a szomszéd néninél van.-vázoltam a helyzetet.
-Rendben.-mosolygott majd elkezdett közeledni. Nem! Nem szabad még! Előről kezdjük. Hirtelen cselekedtem. Gyorsan adtam az arcára egy puszit majd elköszöntem és elindultam. Nem néztem hátra.
Emmát gyorsan elhoztam Mrs. Whittól majd felmentem a szobámba és ledőltem az ágyra. Gondolkoztam a mai napon.

Trailer

Sziasztok!:) Meghoztam a 3. Évad trailerét.:)
Itt található meg:
http://who-says-you-are-not-beautiful.blogspot.hu/p/trailer.html

Második évad 15. rész (utolsó rész)

Sziasztok!^^ Megérkezett a második évad utolsó része. ÉVADZÁRÓ! A 3. évadot nem tudom mikor kezdem el, mert el vagyok vele késve kicsit. Még a trailere sincs meg. De sietek ígérem. Max másfél hét. De szerintem egy hét múlva meglesz. Jó olvasást. Puszii :*

Tegnap este megbeszéltük Alisonnal, hogy 2-re átjön és elmegyünk a plázába utána pedig jövünk vissza hozzánk és filmezünk meg beszélgetünk.
Épp időbe jött, lepakolta a cuccait és már indultunk is így hárman a plázába. Én elől ültem Lucyval ő pedig hátul. Mikor kiszálltunk épp mellettünk egy elég drága kocsi állt, amiből egy nagyon helyes fiú szállt ki.
-Sziasztok lányok.-kacsintott felénk majd elindult be a plázába.
Mi szokás szerint olvadtunk de látszott rajta, hogy az a tipikus gazdag vagyok és én vagyok az atyaúristen.
Bementünk egy jó pár boltba. Vettünk egy csomó ruhát. Főleg Alison vásárolt, mert hogy elutazik és kell neki egy csomó ruha. Mikor beültünk egy kávézóba ott volt Mr. Gazdagvagyokígymenőkocsivaljárok fiúcska.
-Hello.-ült le mellém.
-Szia.-mosolyogtam rá.
-Mi lenne ha ma együtt mennénk haza?-vetette be a nőfaló mosolyát de nálam ez nem vált be. Pofon vágtam és felálltam.
-Na idefigyelj. Én nem vagyok cicababa, de nem is leszek soha. A pénzedre magasról teszek, feszíthetsz felőlem akármilyen márkás ingben vagy épp méregdrága kocsi mellett. De szívem közlöm veled, a pénzeden kívül semmid sincsen!-fogtam a táskáimat és elindultam a lányok pedig jöttek utánam.
-Ezt jól megmondtad Lydia.-nevettek.
-De most mondjátok meg ha nincs igazam.-fordultam feléjük.
-Igazad van de vicces volt az arca a srácnak.-nevettek tovább.
-Ja láttam.-nevettem én is.

Mikor hazaértünk már 6 óra volt. Gyorsan összeszedtük a nasikat, amit hazafele jövet vettünk. Az üdítőkkel együtt felvittük őket a szobámba. Mind a hármunk lezuhanyzott sorba és felvettük a pizsinket már. Megcsináltam a fekvőhelyet a filmnézéshez. A DVD-t is betettem már már csak el kell indítani ha mindenki itt lesz.
10 perc múlva már a takarók és párnák közt feküdtünk a nasikkal és üdítőkkel köztünk és néztük a filmet.

A film két órás volt. Miután vége lett beszélgettünk, leginkább engem faggattak.
-De tuti van köztetek valami Scottal mond már.-mondta Alison.
-Igen én is tudom, hogy van valami mesélj már.
-Ez nem ér. Kettő egy ellen.-mondtam nevetve.-De igen van vagyis nem tudom.Lefeküdtünk már párszor de az ilyen barátság extrákkal volt. Valamelyik nap jöttem hazafele mikor épp összejöttek Jessyvel és gondolkoztam. Rájöttem, hogy én teljesen beleestem.-néztem félve a lányokra.
-Ijj ez tök jó szerintem ő is szeret. Sőt tuti láttam az aggodalmát a múltkor is.-mondta Alison virulva.
-Meg, ahogy rád néz és törődik veled. Tuti szeret ő is téged.-mondta Lucy is.
Lehet van benne valami amit mondanak.
-Remélem.-mondtam apró mosollyal.
-Tuti.-biztattak.
-Mond el neki.-mondta Alison.
-De ha ő nem szeret akkor vége a barátságunknak.
-DE SZERET.-mondták egyszerre mind a ketten.
-Jó jó majd holnap beszélek vele.
-Na azért.-mosolygott Alison.

*Scott szemszöge*
-Haver mizu Lydiával?-kérdezte Adam.
-Semmi.-mondtam unottan.
-De biztos van valami, csak úgy szikrázik köztetek a levegő meg, ahogy egymásra néztek.-tette le a konzolt Adam.
-Nem tudom.-mondtam a képernyőt bámulva.
-Haver te belezúgtál mi?-kérdezte nevetve.
-Ne nevess ez nem vicces.-ütöttem vállon.
-De az, mert mindenki tudja rajtatok kívül, hogy szeretitek egymást.
-Pl ki?-kérdeztem már ránézve.
-Lucy, az az Alison, én, az anyukája még a te anyud is mondta, hogy lesz köztetek valami.-sorolta Adam.
-Lehet.-mosolyodtam el.
-Tuti, szóval valld be neki!-bátorított Adam.
-Jó majd holnap beszélek vele.

Másnap miután elment Adam elindultam olyan délután 3 körül Lydiáékhoz. Nagy levegőt vettem majd csengettem. Már nyitotta is az ajtót.
-Scott.-lepődött meg.-Épp hozzád akartam indulni.-mosolygott azzal a csodálatos mosolyával.
-Megelőztelek.-kacsintottam és beljebb mentem.

Felmentünk a szobájába és körülnéztem. Még mindig kint van a képünk. Épp medencézünk és a nyakamba van. Tavaly készült.
-Ez a kedvenc képem.-mosolyogtam.
-Miért jöttél?
-És te miért akartál hozzánk jönni?-kérdeztem vissza.
-Nekem is az a kedvenc képem.-tért vissza az előző témára.
Egymásra néztünk. Tudtok, hogy egyikünk se azért van itt mert egy képről akarunk beszélgetni. Csak bámultuk egymást. Szinte egyszerre szólaltunk meg.
-Valamiről beszélnünk kéne.-kezdte.
-Meg kéne beszéljünk valamit.-mondtam én is majd elnevettük magunkat, amiért egyszerre szólaltunk meg.
-Kezd te.-mosolygott.
-Nem mond te nyugodtan.-mondtam.
-De nem, mond te!-mondta.
-Ezzel sose végzünk így.-nevettem mire ő is elnevette magát.
Egymásra mosolyogtuk majd szinte egyszerre szólaltunk meg megint.
-Szeretlek!-mondtuk egyszerre.