Második évad 9. rész

Sziasztok!:) Meghoztam az új részt. Most egy hétig nem lesz új rész, mert hétfőn megyek táborba. Addig is puszii :*

Hirtelen nem tudtam mit mondani. Megijedtem.
-Lydia!.-emelte feljebb a hangját.-Mik ezek?
-A..azok..khm.-kezdtem el de nem tudtam, hogy mondjam el neki.
-MIK EZEK?-kérdezte még hangosabban.
És itt már muszáj volt elmondanom. Nem titkolhattam.
-Üljünk le az ágyra és mindent elmesélek.-mondtam és elindultam az ágy felé.
-Na had halljam.-ült le velem szembe.
És elkezdtem mesélni neki a legelejétől. Mikor a boltból jöttem ki. Folytattam a kávéssal és majd az itthonival. Elmondtam neki, hogy miért is akartam én menni fagyit venni ma. Ő türelmesen hallgatta de láttam rajta, hogy feszült.
-Istenem Lydia, ezt jelentenünk kéne a rendőrségnek.-állt fel.
-Nee, Scott. Nem!-fogtam meg a karját.
-Miért?-kérdezte.
-Kiakarom deríteni, hogy honnan ismerték apámat.-néztem a szemébe.
-Lydia..-kezdte el.
-Nem, ne mondj semmit.-hajtottam le a fejem.-De félek.
-Megvédelek, bármi áron.-ölelt magához olyan szorosan amilyen szorosan csak tudott.
-Köszönöm.-mondtam és felemeltem a fejem, hogy rá tudjak nézni.
Ő is rám nézett majd a számra és újra a szemembe. A keze a derekamra csúszott és úgy tartott. Kicsit közelebb hajolt és várt, hogy mit szólok. Én nem mozdultam, mire még közelebb hajolt és megcsókolt. Sokáig tartott a csók, levegőhiány miatt kellett elváljunk. De az a szünet se tartott sokáig. Mikor az ágy felé kezdett tolni eszembe jutott valami. Anyáék itthon vannak. Basszus.
-Scott.-toltam el.-Anyáék itthon vannak.-ő csak elmosolyodott és az ajtóhoz sétált, amit kulcsra zárt.
-Most már nem nyithatnak ránk.-jött oda mosolyogva.
-Hmm, Scott mostanában nagyon rossz fiú lettél.-húztam végig a pólóján a kezem, amibe belemarkoltam és magamhoz rántottam.
-Mindig ilyen voltam, csak te ezt a részem most tapasztalod.-elővette a rossz fiús mosolyát, amitől a lányok sorba olvadnak el. Én is pont így voltam vele, muszáj voltam megcsókolni. Éreztem, hogy kezdi elveszteni az eszét. Belemarkolt a combomba és felemelt, majd az ágyra tett. Mind a kettőnknek izgalmasabbá tette az, hogy lent van anya és Emma és bármikor lebukhatunk még úgyis, hogy be van zárva az ajtó.

-Ez gyors volt.-gördült le rólam Scott.
-Ja.-nevettem fel.
-Na de mennem kell.-állt fel és elkezdett öltözni, közbe nekem is odadobálta a ruháim és én is felöltöztem.
A következő percben már a lépcsőn sétáltunk le.
-Anya Scott megy.-szóltam anyának.
-Kicsim miért volt bezárva az ajtód?-jött ki anya a konyhából.
Hirtelen nem tudtam mit mondani, Scottra néztem.
-Csak Lydiát akartam megijeszteni, hogy bent ragadtunk és kiesett a kulcs az ablakon.-mondta gyorsan Scott, ami eszébe jutott.
-Ja értem.-mosolygott anya.
-És ezt majd vissza is kapod.-ütöttem karon.
-Várom.-nevetett fel.
-Szia Scott.-köszönt el anya.
-Szia Jade.-mosolygott Scott és kilépett a bejárati ajtón én pedig a kapuig kísértem.
-És amiről ma volt szó.-fordult felém.-Megoldjuk nyugi.
-Rendben, és köszönöm.-mosolyogtam rá.
-Ez alap.-hajolt oda és azt hittem meg fog csókolni de helyette egy puszit kaptam az arcomra. Majd odasétált a kocsijához.
-Minden lánynál ezt csinálod miután elmész?-kérdeztem nevetve.
-Talán.-nevetett majd beszállt a kocsijába és elhajtott.
Mikor bementem a házba becsuktam a bejárati ajtót és nekidőltem. Elmosolyodtam és tovább mentem.
-Lydia.-szólt anya.
-Igen.-fordultam hátra a lépcsőnél.
-Tudom, hogy nem úgy volt, ahogy Scott mondta. A kulcs benne volt a zárba.-nézett rám anya, hirtelen úgy éreztem, hogy végem. Anya elmosolyodott majd visszasétált a konyhába. Most nem dühösnek kéne lennie? Megfordultam lassan és felszaladtam a szobámba. Elmentem zuhanyozni majd lefeküdtem aludni.

*P.H. szemszöge*
Lydia, Lydia te nem tudod, hogy a gonosz sose alszik? Kinyitottam az ablakot és halkan bemásztam. Bementem a fürdőjébe.