Második évad 15. rész (utolsó rész)

Sziasztok!^^ Megérkezett a második évad utolsó része. ÉVADZÁRÓ! A 3. évadot nem tudom mikor kezdem el, mert el vagyok vele késve kicsit. Még a trailere sincs meg. De sietek ígérem. Max másfél hét. De szerintem egy hét múlva meglesz. Jó olvasást. Puszii :*

Tegnap este megbeszéltük Alisonnal, hogy 2-re átjön és elmegyünk a plázába utána pedig jövünk vissza hozzánk és filmezünk meg beszélgetünk.
Épp időbe jött, lepakolta a cuccait és már indultunk is így hárman a plázába. Én elől ültem Lucyval ő pedig hátul. Mikor kiszálltunk épp mellettünk egy elég drága kocsi állt, amiből egy nagyon helyes fiú szállt ki.
-Sziasztok lányok.-kacsintott felénk majd elindult be a plázába.
Mi szokás szerint olvadtunk de látszott rajta, hogy az a tipikus gazdag vagyok és én vagyok az atyaúristen.
Bementünk egy jó pár boltba. Vettünk egy csomó ruhát. Főleg Alison vásárolt, mert hogy elutazik és kell neki egy csomó ruha. Mikor beültünk egy kávézóba ott volt Mr. Gazdagvagyokígymenőkocsivaljárok fiúcska.
-Hello.-ült le mellém.
-Szia.-mosolyogtam rá.
-Mi lenne ha ma együtt mennénk haza?-vetette be a nőfaló mosolyát de nálam ez nem vált be. Pofon vágtam és felálltam.
-Na idefigyelj. Én nem vagyok cicababa, de nem is leszek soha. A pénzedre magasról teszek, feszíthetsz felőlem akármilyen márkás ingben vagy épp méregdrága kocsi mellett. De szívem közlöm veled, a pénzeden kívül semmid sincsen!-fogtam a táskáimat és elindultam a lányok pedig jöttek utánam.
-Ezt jól megmondtad Lydia.-nevettek.
-De most mondjátok meg ha nincs igazam.-fordultam feléjük.
-Igazad van de vicces volt az arca a srácnak.-nevettek tovább.
-Ja láttam.-nevettem én is.

Mikor hazaértünk már 6 óra volt. Gyorsan összeszedtük a nasikat, amit hazafele jövet vettünk. Az üdítőkkel együtt felvittük őket a szobámba. Mind a hármunk lezuhanyzott sorba és felvettük a pizsinket már. Megcsináltam a fekvőhelyet a filmnézéshez. A DVD-t is betettem már már csak el kell indítani ha mindenki itt lesz.
10 perc múlva már a takarók és párnák közt feküdtünk a nasikkal és üdítőkkel köztünk és néztük a filmet.

A film két órás volt. Miután vége lett beszélgettünk, leginkább engem faggattak.
-De tuti van köztetek valami Scottal mond már.-mondta Alison.
-Igen én is tudom, hogy van valami mesélj már.
-Ez nem ér. Kettő egy ellen.-mondtam nevetve.-De igen van vagyis nem tudom.Lefeküdtünk már párszor de az ilyen barátság extrákkal volt. Valamelyik nap jöttem hazafele mikor épp összejöttek Jessyvel és gondolkoztam. Rájöttem, hogy én teljesen beleestem.-néztem félve a lányokra.
-Ijj ez tök jó szerintem ő is szeret. Sőt tuti láttam az aggodalmát a múltkor is.-mondta Alison virulva.
-Meg, ahogy rád néz és törődik veled. Tuti szeret ő is téged.-mondta Lucy is.
Lehet van benne valami amit mondanak.
-Remélem.-mondtam apró mosollyal.
-Tuti.-biztattak.
-Mond el neki.-mondta Alison.
-De ha ő nem szeret akkor vége a barátságunknak.
-DE SZERET.-mondták egyszerre mind a ketten.
-Jó jó majd holnap beszélek vele.
-Na azért.-mosolygott Alison.

*Scott szemszöge*
-Haver mizu Lydiával?-kérdezte Adam.
-Semmi.-mondtam unottan.
-De biztos van valami, csak úgy szikrázik köztetek a levegő meg, ahogy egymásra néztek.-tette le a konzolt Adam.
-Nem tudom.-mondtam a képernyőt bámulva.
-Haver te belezúgtál mi?-kérdezte nevetve.
-Ne nevess ez nem vicces.-ütöttem vállon.
-De az, mert mindenki tudja rajtatok kívül, hogy szeretitek egymást.
-Pl ki?-kérdeztem már ránézve.
-Lucy, az az Alison, én, az anyukája még a te anyud is mondta, hogy lesz köztetek valami.-sorolta Adam.
-Lehet.-mosolyodtam el.
-Tuti, szóval valld be neki!-bátorított Adam.
-Jó majd holnap beszélek vele.

Másnap miután elment Adam elindultam olyan délután 3 körül Lydiáékhoz. Nagy levegőt vettem majd csengettem. Már nyitotta is az ajtót.
-Scott.-lepődött meg.-Épp hozzád akartam indulni.-mosolygott azzal a csodálatos mosolyával.
-Megelőztelek.-kacsintottam és beljebb mentem.

Felmentünk a szobájába és körülnéztem. Még mindig kint van a képünk. Épp medencézünk és a nyakamba van. Tavaly készült.
-Ez a kedvenc képem.-mosolyogtam.
-Miért jöttél?
-És te miért akartál hozzánk jönni?-kérdeztem vissza.
-Nekem is az a kedvenc képem.-tért vissza az előző témára.
Egymásra néztünk. Tudtok, hogy egyikünk se azért van itt mert egy képről akarunk beszélgetni. Csak bámultuk egymást. Szinte egyszerre szólaltunk meg.
-Valamiről beszélnünk kéne.-kezdte.
-Meg kéne beszéljünk valamit.-mondtam én is majd elnevettük magunkat, amiért egyszerre szólaltunk meg.
-Kezd te.-mosolygott.
-Nem mond te nyugodtan.-mondtam.
-De nem, mond te!-mondta.
-Ezzel sose végzünk így.-nevettem mire ő is elnevette magát.
Egymásra mosolyogtuk majd szinte egyszerre szólaltunk meg megint.
-Szeretlek!-mondtuk egyszerre.