Sziasztok!:) Tudom, hogy hétfőre ígértem az új részt de nem tudtam hozni, sajnálom. Sok minden összejött most. De a lényeg, hogy itt az új rész. Jó olvasást :*
*Lydia szemszöge*
Az elmúlt két napban elég volt elmagyarázni anyának mindent, rendőröket akart mellém állítani, hogy vigyázzanak rám de már megnyugtattam, hogy nincs semmi baj. Sajnálta, hogy nem törődött velem olyan sokat mostanában, mindent megbeszéltünk ami az elmúlt pár hónapban kimaradt. Scottot is elmeséltem neki mindent, amit csak tudtam. Ő türelmesen végighallgatott és tanácsokat adott. Jól esett végre kibeszélnem magam. A rendőrök is kihallgattak, ami kicsit nehezemre esett de ott volt velem Scott aki segített mindenben. Jobb barátot nem is találhattam volna magamnak. De igen csak barátok még mindig.
Ezek a gondolatok cikáztak a fejembe miközben összepakoltam a holmim ugyanis ma kiengednek a kórházból. Anya segített levinni a táskám. Ő azt betette a csomagtartóba én pedig addig beültem a kocsiba. Bekötöttem magam és vártam, hogy anya is beszálljon ami hamarosan meg is történt. Út közben egyikünk se szólalt meg. De nem volt kínos a csend.
Mikor megérkeztünk én kiszálltam majd anya kivette a táskám és be is mentünk a házba. Jó végre hazajönni úgy, hogy nem kell féljek. Petert lecsukták én pedig folytathatom végre a nyaramat.
Felmentem a szobámba és az ágyra dobtam magam. Végre lesz időm Scottal is megbeszélni a dolgokat.
Hirtelen ötlettől vezérelve felkeltem az ágyról és felvettem egy másik ruhát. Felkaptam a táskám, beletettem a szükséges dolgokat és indultam is a parkba.
-Anya elmentem a parkba majd jövök.-kiáltottam.
-Rendben kicsim, vigyázz magadra.-jött ki fakanállal a kezébe és adott egy puszit.
Út közben zenét hallgattam.
A parkba a fagyis felé vettem az irányt rögtön hátha Alison van itt de csalódnom kellett.
-Öhm elnézést.-szólítottam meg a nőt aki ott volt Alison helyén.-Jó napot. Alison mikor fog dolgozni?
-Itt nem dolgozik semmilyen Alison, sajnálom.-hogy mi? Mi az, hogy nem dolgozik itt semmilyen Alison.
-Hullámos szőke haja van, még így se tűnik ismerősnek?-próbálkoztam tovább.
-Ariara gondolsz? Ő tegnap mondott fel. De ha most nem haragszol állnak a hátad mögött szóval kérsz valamit esetleg vagy nem?
-Egy csoki fagyi lenne.-mondtam majd kifizettem és arrébb álltam. Mi az, hogy felmondott. Így, hogy találom meg? Ez az én szerencsém.
Mikor megfordultam azon nyomban leejtettem a fagyim és a szám is tátva maradt. Ez nem lehet.
*Scott szemszöge*
Lydiát ma engedték ki a kórházból. Mentem volna érte csak azt szerette volna ha az anyukája viszi haza, amit megértek. Délután lementem a parkba, mikor megláttam Lydiát a fagyisnál rögtön odaakartam menni de valaki elém lépett amitől ledöbbentem.
-Jessy. Ööö szia.-mondtam.
-Szia Scott.-köszöntött.-Figyelj lehet megbántam, hogy szakítottunk mi lenne ha újra összejönnénk?-teljesen lefagytam, mi van? Én nem akarok megint összejönni vele, mert..aa mindegy is.-Wii hallgatás beleegyezést.-mondta majd megcsókolt.
Olyan hirtelen történt minden. Nem csókoltam vissza de el se löktem magamtól.Nem tudom mi van velem. Összezavarodtam. Lydia ezt mindet látta, tudom. Éreztem valaki tekintetét. És ő volt. Mikor Jessy elvált tőlem mosolygott egyet majd adott egy puszit az arcomra.
-Na majd este még beszélünk most mennem kell. Szióka.-mondta majd elment.
*Lydia szemszöge*
Scott és Jessy újra együtt vannak? És én erről miért nem tudok?
Fáj, dühít, egyszerűen meg tudnám ölni de hisz csak barátok vagyunk, akkor meg nem szabad féltékeny legyek. Felsóhajtottam majd odamentem Scotthoz.
-Szia.-mosolyogtam.-Újra együtt vagytok?
-Hello. Ami az illeti..-kezdte el és megvakarta a tarkóját. Nem akartam, hogy kimondja, tudtam én.
-Értem, örülök nektek. Ha nem haragszol én most...megyek.-öleltem meg és olyan gyorsan, ahogy csak tudtam elmentem.
Miért van ilyen hatással rám? Egyszerűen mikor a közelébe vagyok teljesen elveszek a tekintetében, önmagam vagyok, csak rá figyelek. Féltékeny vagyok Jessyre. Jól esik mikor velem van. Olyan megnyugtató az ölelése, egyszerűen nem akarom elengedni mikor megölelem, mert védelmet nyújt. A csókja pedig, arról ne is beszéljünk. Mint egy drog, ha egyszer megcsókolom nem tudok betelni vele. Az én drogom, amiről nem tudok leszokni. Olyan gyengéd velem minden értelemben. És ekkor bevillant. Én teljesen odavagyok érte. Rettentően, halálosan, basszus... Megálltam egy szökőkútnál és ekkor tudatosult bennem. Én beleszerettem Scottba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése