Első évad 15. rész (az évad utolsó része)

Sziasztok!:) El se hiszem, hogy ilyen hamar elérkeztem az első évad végéhez. De hát ennek is el kellett jönni-e. A második évad első része majd pénteken lesz várható. Jó olvasást az évadzáróhoz. Puszi :*

Az elmúlt két hónapban letudtuk az érettségit és én azóta együtt vagyok Zackkel, Scott pedig Jessyvel. Bár ők mostanában sokat veszekednek. A mai napot úgy tudom kettesbe töltik és megünneplik Scott sikeres érettségijét. Én pedig Zackkel leszek. Ma este itt alszik nálunk. Úgy elgondolkoztam, hogy meg se hallottam a csengőt amit valaki már nagyon nyom.
-Jövök már.-futottam le a lépcsőn.-Na szia.
-Helló.-azt hittem már sose nyitsz ajtót jött be Zack.
-Bocsi el voltam bambulva.-csókoltam meg.
-Máris kiengeszteltél.-mondta mire én felkuncogtam.

*Scott szemszöge*
Ma estére kibéreltünk a szomszédvárosba Jessyvel egy hotelbe egy szobát. Kettesbe akarjuk tölteni a mai estét hátha helyrehozhatjuk a kapcsolatunkat, ugyanis most eléggé labilis. Nagyon sokat veszekszünk, többet az átlagnál. Lehet nem vagyunk egymásnak valók, kitudja. Most ülök be éppen a kocsiba és indulok érte. Fél óra múlva már ott is vagyunk a hotelnél. Kipakoltuk a cuccainkat és lementünk a hotel jakuzziához. Fürdőztünk egyet majd felmentünk. Láttam Jessy arcán, hogy valami nincs rendben.
-Mi a baj?-kérdeztem.
-Figyelj, beszélnünk kéne.-ült le az ágyra.
-Rendben.-ültem le én is.
-Szerinted is rosszabb a kapcsolatunk mint az első hónapba?-kérdezte.
-Őszintén? Igen.-válaszoltam.
-Jó, mert szerintem is. Nem tudom, szerintem...nem illünk össze.-mondta ki nagy nehezen.
-Ezen én is gondolkoztam már.-mondtam.
-Huhh akkor jó.-sóhajtott fel.-Szerinted mi legyen?
-Szakítsunk?-kérdeztem.
-Szerintem kéne. De attól lehetünk barátok.-mondta mosolyogva.
-Persze.-mosolyodtam el, felálltunk és megöleltük egymást.
Aznap este még beszélgettünk mint barátok. Sokkal jobban éreztük így magunkat, csak barátként.

*Lydia szemszöge*
-És ahhoz mit szólnál ha én smárolgatnék egy másik pasival? Hm?-akadtam ki teljesen.
-Figyelj sajnálom nem akartam és a csaj kapott le.-mentegetőzött Zack.
-Visszacsókoltál.-ordítottam.-Mégis mikor akartad elmondani?
-Sajnálom csak a pillanat hevébe volt utána rögtön ellöktem.-közeledett Zack de én hátráltam csak, amíg a falnak nem ütköztem.-Sajnálom.-suttogta ajkaimra.
-Hagyjál békén Zack majd megbeszéljük, nekem nincs kedvem most.-löktem el, bár nagy erőfeszítésembe telt mert úgy megcsókoltam volna de csak van büszkeségem. Hallottam, hogy csapódik az ajtó, elment. Úgy beszéltem volna most valakivel de Scottot se akartam felhívni, mert biztos romantikáznak Jessyvel, Lucy pedig Adammal van. Csak nekem alakult ilyen szarul a mai estém? Ááá jobb ha inkább alszok.

Másnap mikor felkeltem 6 nem fogadott hívásom volt, Zacktől. Visszahívtam. A második csörgés után felvette.
-Szia. Találkoznunk kell, most! Gyere a parkba.-és letette meg se várta a válaszomat. Döbbenten néztem a telefont még egy percig majd összekaptam magam. 15 perc múlva a parkba voltam. Zack ott ült egy lánnyal a padon, de mikor meglátott odajött hozzám.
-Figyelj emiatt tuti megutálsz de szakítani akarok.-mondta ki kerek perec én pedig ledöbbentem. Átnéztem a válla fölött.
-A lány miatt?-kérdeztem szemébe nézve.
-Khmm..igen.-vakarta meg a tarkóját.
-Rendben.-mondtam majd pofon vágtam és elsétáltam.
Hogy tehette ezt vele? Elkezdtek folyni a könnyeim. De nem! Nem éri meg egy ilyen seggfej miatt szomorkodni. Hirtelen ötlettől vezérelve fogtam magam és Scottékhoz indultam. Mikor odaértem becsöngettem.
-Szia Lydia.-mosolyogva nyitott ajtót.
-Helló.-mondtam komoran.
-Mi a baj?-lepődött meg.
-Együtt vagytok még Jessyvel?-kérdeztem meg se hallva kérdését.
-Nem, tegnap szakítottunk és megbeszéltük, hogy barátok maradunk inkább. De neked mi a bajod?-kérdezte még mindig furcsán nézve.
-Akkor jó.-és megcsókoltam. Nem érdekelt semmi, le kell vezetnem az idegességem. Nem habozott. Rögtön visszacsókolt.
-Zack megcsalt és ma szakítottunk. Elhívott a parkba és a csaj is ott volt és úgy szakított.-hadartam el majd újra megcsókoltam és az ölébe ugrottam. Felmentünk a szobába és az ágyra fektetett majd fölém tornyosult.
-Lydia. Csak ideges vagy ezt megfogod bánni.-nézett a szemembe. Tudtam, tudtam, hogy igaza van de nekem most szükségem van erre.
-Nem érdekel.-és megcsókoltam én innentől egyikünk se tudott már leállni.